Ady Endre utca: A két világháború között az utca hivatalos neve gróf Bethlen István utca volt.

Akasztóhalom: Gyepes, 1,5 méter magas és 60 X 80 méter széles domb, tetején a borosjenői Tisza család kriptájával.

Arany-lak: Tisza László (1765-1831) építette ismeretlen időpontban Steind nagyváradi kanonok számára. 1851-ben Arany János, 1894-1897 között pedig (a későbbi református püspök) Baltazár Dezső segédlelkész lakott benne. 1944-ben Jármalenkó orosz hadtestparancsnok a sáros utak kátyúit töltette fel vele. 1971-ben újjáépítették, és azóta Arany János irodalmi emlékház néven müködik.

Baglyos-puszta: A gróf Tisza uradalom egyik majorja volt, ökör és szarvasmarha gondozótelepként müködött, a vezetője Kertmegi Sándor béresgazda volt. 1945 után a helybeli termelőszövetkezet használta hasonló célra.

Bagosi-tanya: A Vakrét közelében található Bagosi községi bíró tanyája, az 1920-as években Kurucsó István haszonbérlő használta.

Baranyi-tanya: Baranyi József uradalmi kulcsár az 1940-es években Tisza Kálmán gróftől földet és házhelyet kapott, ezen a területen áll a tanyája.

Begécsi-halom: Szántóföld, 2.5-3 méter magas és 50 X 50 méter széles kunhalom, az egykori nagyváradi római katolikus káptalan birtok területén.

Begécs-puszta: A mocsaraktól, laposoktól szűk helyre szorított kis falu a XII. században alakult a királyi várbirtokon. Fancsika és Peszere határától délre. Atyás vonalában. A XIII. század közepétől a Begécsi család birtokolja, de később birtokosként találjuk itt a velük rokonságban álló Mezőgyaraki családot is. A XVI. század közepétől az említett kisnemesek kezéből a váradi káptalan birtokába került. A XVII. század közepén a törökök elpusztították, soha többé nem épült újjá. 1761-ben a borosjenői Tisza család kapta meg adományként egynegyed részét, három negyed részét pedig a váradi káptalan. A felszabadulásig a Tisza család és a váradi káptalan birtokolta egynegyed/háromnegyed arányban. Ma halastó található ezen a helyen.

Bois de Boulogne: A kastélytól keletre mutató impozáns akácfasor volt a Tisza család számára a helyi Bois de Boulogne. A grófi család sétalovaglásra használta. A község villamosításakor az 1950-es években ez az akácfasor eltűnt.

Brandt-tanya: A községtől 2,5 kilométerre volt Brandt János gazdálkodó, gépész tanyája. A tanyához 30 katasztrális hold földterület és cséplőgépszín, csűr, góré, gyümölcsöskert, istálló, lakóház, műhely, traktorszín, tyúkól, zártkert tartozott.

Bugyi-kocsma: Bugyi Antal 1885-ben született a szomszéd községben Mezőgyánban, a kocsmáját és vegyeskereskedését 1927-ben alapította saját házában. A felesége Bíró Róza, a geszti kastély főszakácsnője volt.

Cinterem: A latin coemeterium szóból származik, ami templom körüli temetőt jelent. Erre vonatkozólag bizonyíték került elő 2004-ben, mikor a templomkertben csontokat találtak, melyek kora 200 évre tehetó.

Csegőd-puszta: Erdőgyarak község határához tartozó puszta, Nagyszalontától délre. A birtokot 1897-ben ifj. Tisza Kálmán és felesége Keglevich Erzsébet kapta meg. A birtokhoz modern, kényelmes kastély tartozott, melyben jelenleg gyerekotthon található.

Csendőrlaktanya: A XX. század elején építettte gróf Tisza István (1861-1918) földbirtokos. A felszabadulás után több funkciót is betöltött: iskola, orvosi szolgálati lakás, könyvtár, közösségi ház. Jelenleg kihasználatlan.

Csóklapos: Mezőgyán község határához tartozó szántóföld. A hagyomány szerint Tisza Ilona kapta cserébe egy csókért az öreg Tisza Kálmán fivérétől, Lajostól.

Csörsz-kút: A kút névadója a XIX. század elején élt helybeli parasztgazda volt, a kút az egykori gazdasági udvaron található.

Csörsz-sikátor: Nevét arról kapta, hogy a XIX. század elején ebben a sikátorban állt a Csörsz nevű helyi parasztgazda háza.

Dávidesz-tanya: Pántpusztán állt, a család később beköltözött a faluba.

Egyetértés tsz központ: A felszabadulás előtt ezen a helyen volt a Hitelszövetkezet épülete. A Kossuth Lajos utcában volt az Egyetértés Tsz központi irodája. Ez az épület akkor épült, amikor a Tsz felköltözött az egykori uradalmi majorból a falu központjába, addig az volt uradalmi intézői lakásban volt a Tsz irodája. A tsz napjainkra megszűnt, az irodát átalakították magánlakásnak.

Erdészlak: A Tisza uradalom vátyoni nagymajorjában található, az uradalom idején utoljára Müller Géza erdész és fővadász lakott benne 1934-1944. 1973 óta elhagyatva áll.

Főerdészlak: Vátyonpusztán található, mely a Tisza uradalom legnagyobb majorja volt. A gazdaság a Kisvátyon tanya és a Nagyvátyon nevű részekre volt felosztva. Az itteni majort, ebből írányitotta az épületben lakó Fekete Sándor intéző.

Főkertészi lakás: A Tisza uradalom geszti majorjában állt, az uradalmi főkertész lakott benne. Ezt a tisztséget 1832-ben Soltész András, 1941-1944 között pedig Berg József töltötte be.

Gépműhely: A Tisza uradalom gépei számára épült, a felszabadulás után a helyi tsz használta hasonló célra.

Gróf Bethlen István utca: A két világháború között a mai Ady Endre utca hivatalos neve volt.

Gróf Tisza István utca: A két világháború között a mai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor utcák hivatalos neve volt. A felszabadulás után a községházától nyugatra eső szakaszát Kossuth Lajos utcának, a keleti szakaszt Petőfi Sándor utcának nevezték el.

Gróf Tisza nagymajor: A XVIII. század végén kezdték kialakítani a 23 falura kiterjedő uradalom központi majorját ezen a területen, a major négy részre volt felosztva: csikókert, konyhakert, szérűskert és tubuskert. A későbbiek során még két önálló részt hoztak létre: gépműhely és rózsakert. A majort 1944 után a helyi tsz használta állattenyésztési célra. Ma kihasználatlan.

Guj-dűlő: A Guj család Geszten a dicális összeírások szerint 1920-ban jelent meg. Guj László, a helyi uradalom radványi gazdaságának csikósa volt.

Hatház: Hat, hosszú különálló cselédház volt. Az uradalom alkalmozottai laktak benne. A világháború után a helybeliek és az oroszok lerombolták.

Hé-halom: Geszt községtől északnyugatra a vátyoni laposon húzódó Salamon-ér partján a Korhány-értől nyzgatra található 2-3 méter magas és 30 X 50 méter széles kunhalom.

Homoki-szőlőskert: 1936-ban, mint külterületi lakott helyet említik.

Horgasérdűlő: 1936-ban, mint külterületi lakott helyet említik.

Iklódy-kastély: A Szatmár vármegyei eredetű iklódi Iklódy család kastélya Vátyonpusztán, a Varga-kútnál állt, ezt a nádfedeles kastélyt iklódi Iklódy Róza építette a XIII. század elején. A tatárjárás idején leégett, a tulajdonos nem építette újjá.

Intézői lakás: A Tisza uradalom geszti majorjában állt, utoljára Régiusz Alfréd lakott benne, a világháború után a helyi tsz irodája kapott benne helyet.

Ispánlak: Valószínű, hogy ez volt a kisebb épület, amely az intézői lakás helyén állt. A tisztséget 1832-ben Fekete Mihály, az 1890-es években pedig Kovács Antal töltötte be.

Jankovich-tó: A gróf Tisza uradalom nagyszíkpusztai majorjának területén alakítatta ki Jankovich földbirtokos ezt a mesterséges halastavat. Az ő nevéhez fűződik még a pézsmapocok betelepítése is. A Jankovich-féle tavat az 1940-es években alakították át és kapcsolták össze az országos hírű Biharugrai halastavakkal.

Jegyzőpajta: A homoki szőlőskertben állt Tóth Mihály községi főjegyző tanyája. Napjainkra csak a földrajzi név őrzi emlékét.

József Attila utca: A két világháború között a hivatalos neve gróf Tisza Kálmán utca volt, a mai nevét az 1950-es években kapta.

Két juhász halom: Gyepes, 1,5 méter magas és 40 X 50 méter széles kunhalom.

Kétsor: A két világháború között a hivatalos neve gróf Tisza István utca volt. Az 1950-es évektől a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utca neveket viseli.

Királyhalom. A ma Romániában található Cséffa község felé vezető úttól jobbra látható.

Kisgeszt: A középkorban a falunak ezen a részén laktak a jobbágyok. Ma az Ady Endre utca, a Kossuth Lajos utca egy része, a Liget utca és a Rákóczi Ferenc utca található ezen a részen.

Kiskastély: A Tisza uradalom geszti majorjában található, építési ideje ismeretlen. 1923 körül átépítették özv. Tisza Istvánné és második férje dr. Rakovszky Iván m. kir. belügyminiszter számára.

Kisvátyon tanya: Ez volt a Tisza birtok vátyonpusztai gazdaságának egyik központja, a tanyán erdészlakás, négy hosszú cselédház és egyéb épületek voltak.

Kolostor: A jezsuita kolostort az Árpádházi királyok alatt építették, majd az 1241. évi tatárjáráskor leégett, később vármegyeháza lett. 1772-ben a borosjenői Tisza család itt építette fel barokk stílusú kastélyát.

Korhány-major: 1944-ben, mint külterületi lakott helyet említik.

Kotszeg: 1944-ben, mint belterületi lakott helyet említik. Ma a Szabadság utca nevet viseli.

Kőház: Az 1850-es években a perzekutor hadnagy lakott benne, aki az itt elfogott betyárok ügyében mondott ítéletet.

Kőhíd: A Mátéháza dűlőtől a Korhányon át egy híd vezet keresztül, 1780-ban épült, 1808-ban háromlyukú kőhíddá bővítették. Ez a híd Geszt és Mezőgyán községeket összekötő legrégebbi útvonal az ún. Ócska út szakaszára esik, keresztül vágva a "Fodor Pál rét farkát".

Kunszállás: A ma Romániában található Atyás község határához tartozó Radványi erdő alatt volt a kunok egykori települése.

Libárdi-puszta: A geszti Tisza uradalomnak az Atyás község határában lévő részének volt a majorja.

Lunkán sikátor: Lunkán István házát az 1890-es évek végén az uraság megvette és lebontatta, hogy lejárót biztosítson a nyugati fekvésű földterületekhez.

Müller-tanya: Müller Géza, a Tisza uradalom erdésze és fővadásza lakott benne.

Nagygeszt: A középkorban a falunak ezen a részén álltak a nemesek kastélyai, kúriái, mint a Begécsy, Bodiszló, Csegődy, Geszthy, Iklódy és Mezőgyaraki családoké.

Nagyhalom: Erdősült, 3-4 méter magas és 70 X 80 méter széles kunhalom. A domb tetején található a Tisza kripta.

Nagy sikátor: Nevét onnan kapta, hogy ezen a sikátoron lehet lejutni Nagy Sámiel (1769-1828) egykori geszti jegyző lakóházához., melyet a leszármazottak 1905-ben újjáépítettek. Ma a szépunokája Szász Andrásné Beleznay Ilona nyugdíjas földrajz és biológia tanár lakik benne.

Ócska kripta: A régi temető közepén található, a 20 méter magas dombba épült kripta. Egyedül Rakovszky Ivánné anyja csíkszentmihályi Sándor Kálmánné thindárosi Dindár Ilona volt itt eltemetve. Sajnos napjainkra kifosztották.

Óvoda sikátor: Nevét onnan kapta, hogy 1902-ben gróf Tisza István (1861-1918) Bagdi Mihály helybeli paraszt nagygazdától megvette az itt álló házat óvoda céljára, mely az 1960-as évekig müködött. Ezt az épületet később elbontották a tsz agrármérnöki szolgálati lakást építetett a helyén. Az új temetőhöz lehet lejutni ezen a sikátoron.

Pálinkási lakás: A Tisza kastély mellett áll. Az itt lakó inast az emlékezet szerint Pálinkásinak hívták. Ma a községi óvodája található az épületben.

Pálmaház: Az uradalom geszti majorjában állt, itt nevelték az uradalmi kertészek a zöldségféléket a kastély számára.

Pántpuszta: A XIX. század elején Püber Ágoston, 1901-ben pedig palotási Világhy Nándor birtoka volt. 1920 után a község rizstelepet létesített ezen a területen.

Radvány: Atyás község határához tartozó puszta Romániában. 1761-1944 között a borosjenői Tisza család birtoka volt. Többféle célra használták, mint ménesbirtok, erdőgazdaság, tógazdaság. Három részre volt felosztva: Radványi erdő, Radványi halastó és Tisza-Radvány, ez volt a központi majorja az itteni Tisza uradalomnak, melynek területe 2499 katasztrális holdra tehető.

Rózsa sikátor: Nevét arról kapta, hogy az 1840-1850-es években Rózsa Sándor, a geszti uradalom konvenciós alkalmazottja volt. Ezen a sikátoron szökött meg a perzekutorok elöl.

Szabadság utca: A két világháború között a hivatalos neve gróf Tisza Kálmán utca volt.

Szalontai-tanya: 1973-ban, mint külterületi lakott helyet említik.

Szalontai út: Geszt községet kötötte össze Nagyszalontával. Ma a Dózsa György utca a hivatalos neve.

Szamárbőgető csárda: Az uradalom tulajdona volt, a földesúri haszonvételt szolgálta. A Geszt és Nagyszalonta közötti út mellett állt. Rózsa Sándor is megfordult benne többöször. K. Nagy Sándor 1885-ben már csak a leégett csárda romjait látta.

Temető halom: A régi református temetőben található, ez a 2,5 méter magas és 50 X 60 méter széles kunhalom.

Tessedik fa: A Tisza kastély parkjában, a csikókert szélén volt egy, a grófnő által nagy becsben tartott négyágú fehér akácfa, melyet Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész hozott egy alkalmi látogatásakor. Később a vihar az egyik ágát le is hasította. A "méltóságos asszony" emlékeztető táblát tetetett a fa elé. Ma már nincs meg, 1944-ben a gesztiek kivágták.

Tisza-kastély: A borosjenői Tisza család által 1772-ben építetett barokk stílusú kastély. 1954-ben a helyi iskola kapott helyet benne.

Tisza-kripta: A régi református temetőben áll, a Feketehalom tetején. Utoljára 1969-ben temették ide Rakovszky Ivánné Sándor Jolánt.

Tisza-Radvány: Atyás, majd 1890-től Geszt községhez tartozó puszta. A geszti uradalom egyik majorja volt, az uradalom román származású idénymunkásai laktak. Ma Romániában található.

Tisztilak: A XVIII. században épült. 1885-ben Kiss Pál tiszttartó és Nagy Ferenc számtartó, ügyvéd lakott benne. Az 1960-as évektől a község óvodája található itt.

Tubustorony: Az uradalom geszti majorjában állt. Két, kétszintes kb. 20-25 méter magas épület voltak. Az alsó szintjén terményt tároltak, a felső szintjét pedig hús füstölésre használták. Az oroszok 1944-ben elbontották.

Urasági cselédház: A vátyonpusztai nagymajor kisvátyoni tanyáján található. Tisza Kálmán gróf cselédei éltek benne.

Újtemető: Az óvoda sikátor lejáratánál a mai temető helyén valamikor bikaistálló és füveskert volt, innen származik az elnevezés Bikaakol, mellette az ún. Füveskertben tárolták a jószágnak lekaszált szálastakarmányt.

Vadászlak: A XVIII. században épült. A XIX. század közepén az uradalmi vadászok gyülekezőhelye volt. 1885-ben ez volt a Tisztilak, 1944-ben a Pálinkási lakás. Az 1960-as évektől a község óvodája kapott benne helyet.

Vakrét-dűlő: 1936-1944 között, mint külterületi lakott helyet említik.

Védpart: A román határ mellett húzódik. Az 1930-as években munkaszolgálatosok lapátolták a földet, ezen a helyen.

Vincellérház: A külterületen lévő Homoki szőlőskertben állt. 1806 körül épült. A mindenkori uradalmi vincellér lakott benne, a második világháború után a gesztiek és az oroszok lerombolták. Ma a pincéjének a helyén lévő gödör látható.

Források, irodalom:

Balla Zsuzsa, Csák Péter, Márton Mátyás, Somlai Zoltánné: Békés megye. Magyarország földrajzinév-tára II. Szerk.: Földi Ervin. Kartográfiai vállalat. Budapest, 1980

Dr. Kovács Béla: Ugra története. Szerk.: Dr. Kovács Béla. Debrecen, 1993

Gonda János, Sujtó István: A geszti Egyetértés mezőgazdasági Tsz tervezett vetésterülete 1981-82. gazdasági évre. Geszt, 1981. szeptember 24.

Kereskényi Miklós, K. Cseh Edit: Geszt. Szerk.: Erdmann Gyula. Kiadja a Száz magyar falu könyvesháza kht. Budapest, 2002

Kérdőíves ragadozó felmérés. Szent István egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi kar, Vadbiológiai és vadgazdálkodási tanszék. Gödöllő, 2000. augusztus 10.

Magyarország helységnévtára 1937. Szerkeszti és kiadja: a magyar királyi központi statisztikai hivatal. Budapest, 1937

Nagyszalonta és Okány. A III. katonai felmérés térképlapjai 5267. 1. Magyar királyi állami térképészet, Budapest.

Szász Andrásné: Geszt község története. Geszt, 2001

Szelekovszky László: Békés megye kunhalmai. Békéscsaba, 1999

Virágh Ferenc: Békés megye. Magyarország történeti statisztikai helységnévtára 3. Budapest, 1993