Tisza György 1752-ben magyarországi javait László, Anna, Krisztina, Sára és Klára nevű gyermekeire hagyta.

A Tisza Lászlóra hagyott javak egy részét azonban előbb vissza kellett szerezni Nagyváradon a jezsuitáktól, illetve Aradon a modenai hercegtől.

A lányok az öröklött birtokaikat a jog területén járatos Lászlóra hagyták, Tisza László a testvéreket úgy elégítette ki, hogy kölcsönösen lemondtak, elcseréltek falvakat és pusztákat. Így cseréltek gazdát Arad megyei javak Bihar megyei javakkal. Nem ment ez egyszerúen, hiszen mint tudjuk, több évig tartó pereskedés kezdődött. A gáncsoskodók megvádolták Tiszát, hogy a tanúit megvesztegette. A bíróságon felmutatott okiratokat is hamisnak mondták. Sokévi pereskedés után 1761. augusztus 9.-én Lehoczky Dávid híres ügyvéd segélyével annak árán nyerte meg a pert, hogy lemondott az ősi borosjenői birtokról a modenai herceg javára. A birtok becsült értéke 142 653 forint volt. Cserébe kapta meg Geszt és Mező-Gyász falukat a hozzájuk tartozó pusztákkal.

A birtokot ifj. Tisza László örökölte, akinek 1831-ben bekövetkezett halála után fia a hirhedt Tisza Lajos főispáni helytartó és császári-királyi kamarás lett a vagyon örököse.

A korabeli sajtó és irodalmi alkotások többször is említik a geszti udvarház erős magyar szellemét. Gyakran gyűltek itt egybe a vármegyei urak, sőt eljöttek a szomszéd vármegyék vezérfiai is, mint széki gróf Teleki Domokos és vitézvári báró Simonyi Lajos.

Történelmi tény, hogy a családból László, Kálmán és Lajos az 1848-1849. évi szabadságharcban végig részt vettek. Egyes irodalmárok Jókai: A kőszívű ember fiai című regényében szereplő három fiútestvért bennük vélik felismerni (Jókai a szereplőket Bihar megye három nagy földbirtokos családjáról mintázta: Beöthy, gróf Almásy és Tisza).

Tisza Lajos (1832-1898) a szegedi árvíz kormánybiztosa volt. Megkapta a "Szeged újjáépítője" címet és a nevébe is beírhatta: gróf Tisza Lajos.

1851-ben a Tisza kastélyban lakott Arany János, aki mint Tisza Domokos házitanítója volt Geszten, de szívesebben tartózkodott a parkban található kerti lakban, melyet a II. világháború után elbontatott Jármalenkó orosz hadtestparancsnok, mivel a kátyúban elakadt a kocsija, szerencsére Brandt Magdolna pedagógus és Gazdag Emma, a biharugrai halgazdaság tiszviselője kezdeményezésén alapuló szervező- és gyűjtőmunka alapján 1971-ben felavathatták az eredeti alapokon az újjáépített kerti lakot.

Tisza Kálmán (1830-1902) 1875-ben hazánk belügyminisztere, 1875-1890 között pedig miniszterelnöke volt.

A geszti kastélyon kívűl az Erdőgyarak (ma Románia) község határához tartozó Csegőd pusztán is volt mintagazdasága és modern, kényelmes kastélya, ma szociális gyerekotthon található falai között. A Tisza családnak ebben az időben a birtoka összesen 41 ezer katasztrális hold, mely kiterjedt Atyás, Cséffa, Inánd és Vadász községek területére is.

Gróf Tisza István folytatta apja politikai pályáját. 1903-1905 és 1913-1917 között hazánk miniszterelnöke volt. A közéletben oly sokféleképpen értékelt robosztus egyéniség, Ady Endre: Reng csak a föld és Rohanunk a forradalomba című verseiben lesújtó módon ír Tisza Istvánról.

Gróf Tisza István halála egybeesett az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásával, 1918. október 31.-én Budapesten a Hermina út 35. szám alatti villájában lelőtték.

A halála után egy hét múlva november 5-én elhunyt az Európát sújtó spanyolnátha járványban fia ifj. Tisza István is.

Az özvegye csíkszentmihályi Sándor Jolán 1923-ban feleségül ment a Bethlen-kormány belügyminisztéréhez, dr. Rakovszky Ivánhoz.

Az ő birtoklása alatt vagyongondnokok kezelték a Tisza örökséget, mint báró dr. Radvánszky Béla, dr. Beöthy László, majd 1923-tól dr. Rakovszky Iván. Rakovszky Iván politikusnak kiváló volt, de a gazdálkodáshoz nem értett.

1936-ban a legidősebb örökös, a 22 éves gróf Tisza Lajos Kálmán Budapesten a Kálvin téri református templomban fényes esküvő keretében feleségül vette Rudnay Alexiát, 5 év házasság után elváltak, a lányuk Denise jelenleg Svájcban él.

1941-ben ismét megházasodott, második felesége az észt származású Brennert Gréta lett, a házasságból öt gyerek született: Ilona, György, László, István, József.

Az ifjú Kálmán gróf néhány év alatt talpra állította a leromlott állapotú uradalmát, a főintézői Régiusz Alfréd és Scholtz Ernő voltak, azonban minden odaveszett 1944-ben.

A főváros 1944. évi ostromát a II. kerületi Nyúl utca 10. szám alatt álló Rakovszky villában vészelték át, majd 1946-ban Ausztrián keresztül Argentínába, majd az Amerikai Egyesült Államokba menekültek, ahol jelenleg is élnek a leszármazottak.

Források: Busa László: Békés megyei kastélyok állapota és parkjaik növényállományának taxonómiai felmérése I. kötet, Saját gyűjtés, Tisza Kálmán: A Tisza család krónikája (magánkiadás, 2003).